Általában szállásolok el kutyusokat, cicusokat és egyéb élőlényeket ideglenesbe, amíg gazdát nem találnak, meg nem gyógyulnak, vagy a gazdik haza nem jönnek.

Szóval akkor nézzük mit tartogatott az idei év!

Az év elején még három kutyám volt, és egy hosszútávú ideiglenes kutyám.
Benji sajnos januárban elment, és Deti is tavasszal haza költözött, majd egy évnyi vendégeskedés után. 

Deti hozzájárult ahhoz, hogy letegyem a border collie-k mellé a voksot, így már nem csak tartom a fajtát, de még egy fajtamentést is sikerült összehoznunk így év végére. Mondhatni erős az év végi befejezés.




Valljuk be, aki négy évig sétál négy kutyával, annak "csak"  kettő kutya tartsa nagy könnyebbség. Kevesebb felelősség és nyilván több idő jut egy-egy kutyára, de azért van pár berögződés, ami megmarad.

Pl, a számolgatás sétáknál .... 1,2,3...........4. Meg van mind, mehetünk tovább.

Majd, mikor elkezdesz számolni...1...2..... hol a többi?? 
Ja, oké már csak ketten vannak. 

Vagy kirakod a kutyatálakat, de háromszor fordulsz a mérőpohárral... (Ezt a részt, mondjuk szerették a srácok, mert kényelmi okokból nem visszaöntöttem, hanem elosztottam maradék a fejadagot.)

Elég idegen érzés volt, szóval tenni kellett ez ellen valamit, meg eleve maradt egy üres box a kocsiba, amit gyorsan meg kellett tölteni.
Szóval ideglenes befogadóvá kellett válni.

Detike utáni pár csendes hét után megérkezett Harley, aki igazából a Cickány nevet jobban kedvelte.
Harley majdnem egy hónapig maradt nálunk, amíg jelentkezett érte az álomgazi.
Addig hasznos skillekel gazdagodott. Járt könyvbemutatón, megjárt egy agility szemináriumot, megnézte a helyi pubokat, és egyes nem teljesen hiteles információk szerint, még tüntetésen is fellelhető volt.
Igazán mókás kis lény volt, nem lehetett nem nevetni, mikor az ember ránézett.

Majd egy gyönyörű napsütötte nyári hétvégén megjelent Batárka / Lány Nyunyus, a 30kg-os szuka malinois, aki szintén jó pár napot töltött itthon. Eközben hosszabb városi séták, és koktélozgatások rabja lett, így úrihölgyként ment először ideiglenes, majd végleges gazdához.

Utána hosszabb szünet következett, amíg kis lakásunkból klinika épült.
Rehabilitáción járt nálunk Pötty, aki a rekeszsérv műtétje utáni lábadozás napjait  töltötte itt.

Volt katéter kivarrt, pisilni nem tudó FUS-os Cirmi cicánk egy hosszú hétvégére, illetve ugyanezen a hétvégén megjelent barátnőm két kutyája is, szóval sikerült a telt ház táblát kiaggatni az ajtóra.

Bár a kiaggatás ellenére valahogy hazakerült ez idő tájban Dorombúr névre keresztelt ideiglenes kandúr kiscicánk, aki két hét szállásolás követően ment családhoz.

Az év vége felé, mikor körvonalazódni látszott ez a border collie vonal, megérkezett Eperke, aki pár hetes szocializálódását, és rehabilitációját töltötte nálunk, majd rá pár hétre Kesu nevű kölyök bc lakta be a lakást.

Most így december 29-ére mindenki aki jött és itt töltötte az éves wellness fittness-t, hazament és szerető családban várja az újévet.

Vagyis van aki velem várja. Bodzi, akiért pár nap múlva jön csak haza barátnőm.
Addig ő úgy gondolja kiszorítja a vért a lábaimból és erősebb noszogatás ellenére sem tágít a az őt megillető helyéről :D
Na de mindegy is, ilyen ez a pop ipar.

És aki mindig mondja, hogy ide több állat nem kell, és nincs szükségünk macskára, az idén is Édesanyám :D