Ott tartunk ma, 2023 januárjában, hogy behívnak tanúskodni egy 2019-es állatvédelmi ügyben, és tanúból már-már vádlottá léptettek elő a tárgyalás harmadik percében.

2019-ben egy szaporító telep felszámolásában vettem részt, mint jóhiszemű állatorvos, aki segíteni ment, hogy hetven jelöletlen kutyát, egyedi azonosítóval lásson el. Avagy az egyszerűség kedvéért chipeljen.

Olyan kérdéseket szegeztek nekem, mintha én lennék a bűnöző.
Mintha más jobb dolgom nem lévén töltöttem volna ott jogtalanul az időm.

Zengették a ki hívott, és mi alapon gondolták, vagy gondoltam azt, hogy Kárpáti doktornő szakértelmére van szükség ebben az ügyben.

Alapvetően tényleg nem a szakértelmem vitt a rendezvényre. Chipel ellátni kutyákat valóban egy állatorvostan hallgatónak is menne.

Ellenben nehéz hétköznap munkaidőben leakasztani egy állatorvost, aki ingyen és bérmentve szeretné megharaptatni magát hetven alulszocializált oltatlan kutyával, és még épp rá is ér.

És hogy miért nem a hatósági állatorvos csinálta? Ott volt ő is, csak ő a papírmunkával foglalkozott.

Folyamat soroztak kérdésekkel.
A vallomásomban azt a kifejezést használtam, hogy állatszaporító telep felszámolása.
Én ezt honnan tudhattam előre, és mi az hogy KELLETT mennem?

Jogos, nem kellett.
Lelki késztetésből, és tenni akarásból voltam ott aznap is, mint ahogy előtte is, és utána is az ilyen helyzetekben.
Valóban nem a kettes kezelő helyett osztottak be Gödre, és nem pakolták meg a bankszámlámat se millió eurókkal.
És hogy honnan tudtam, hogy felszámolásra kerül majd a sor?
Őszintén, ha ilyen szituációban csörren meg a telefonom, általában nem kávézni hívnak. Azt amúgy is, inkább a körúti bisztróban tennénk meg, nem egy gödi kutyatelepen.


Kérdésként kaptam, hogy mi alapján ítéltem meg, a rossz tartási körülményeket a helyen. Miből gondoltam, hogy nem megfelelőek állattartáshoz a körülmények.
Mikor kifejtettem röviden, hogy mit láttam, majd hivatkoztam a képekre, a bírónő egy cinikus félmosollyal adta tudtomra, hogy köszöni, azokat ő is látta.

Majd rátértünk, hogy megvizsgáltam-e a helyszínen az ÖSSZES kutyát, hisz különben honnan tudnám, hogy betegek, vagy állatkínzás áldozatául estek.
A kutyák lesoványodva, elhanyagolt állapotban, krónikus hasmenésben szenvedtek. Ez az ami elsőre szembetűnt, és lehet kukacoskodni, hogy nem néztem meg az összes kutya kapilláris telítődési idejét, de valljuk be valami azonnal látszik, és itt nem volt kérdés az elhanyagoltságban.

A kutyák benti tartásáról sokat hallott a bíróság, de kíváncsi volt, hogy a kinti tartás hogyan zajlott?

Volt ugyan pár kinti kennel, viszonylag kevés egyedszámmal (3-4 állat/ kennel), de főleg bent tartották a kutyákat a pincében, és ellető szobákban.

Rákérdeztek, hogy véletlenül nem csak a chipezés idejére terelték-e őket össze a pincébe?
Kifejtettem, hogy ha a pincében tartás nyitott ajtóval kinti tartásnak számít, akkor bizony tényleg sok kutya mondható kerti ebnek.

A következő kérdést szegezték felém, de itt már kezdtem elveszíteni minden hitem a rendszerben. Itt már párszor megliftezett a gyomrom.

Hogy lehet, hogy csak én ítéletem soványnak az állatokat, és a többi tapasztalt kolléga erről nem számolt be?

Megint szembesülnöm kellett vele, hogy amiért fiatal, nő, és még szőkére is teremtett a jó Isten ( jó, igazából az utolsó a fodrászom kezét dicséri), ezért szakmailag máris hátrébb kerültem a rangsorban, mint idősebb, netalántán férfi kollégáim.
Ugyan feminista nem lévén, mégis ennek hangot kellett adnom ebben a formában.
Még ha a  véresszájú védőügyvéd szabadkozott is, hogy ő ilyet nem állított.
( Csak ugye burkoltan )

Belementünk a kérdésbe, hogy találtak a helyszínen vízfejű kutyákat, és kérdést intézett felém az Ügyvéd úr, hogy ez tartási problémából adódik-e?

Itt kinyitotta Pandóra szelencéjét, mert hogy ez genetikai eredetű betegség, ami ugyan nem a tartásból, de a meggondolatlan szaporítás eredményéből származik.
Mivel a szaporító szócskát, csak ízesen tudja elhagyni a szám, ki kellett fejtenem a tenyésztők, és szaporítók közötti különbséget. Legalapvetőbb genetikai szűrések, papír, chip, oltások meglétét hoztam fel érvnek egy tenyésztő mellett.

Itt maga a kutyatartó kezdte el lobogtatni a papírokat, hogy amelyik kutya továbbiakban is az én vizsgálóasztalomra került a kobzás után, azoknak mind volt törzskönyvük.

Nehezen jutottunk dűlőre, hogy attól mert vett három papíros kutyát, akikkel almokat tervezett, attól ő még nem adott se a corgie, se a bulldog almaihoz papírt.( se oltást, se chipet ugye).
Azt mondta az nem számít arról beszéljek csak, akiket én vizsgáltam.

Szóval végül arra a megállapításra jutottunk, hogy a corgiet tenyészti, a bulldogot szaporítja !?

Még pár kérdéssel megpróbálták a szakmaiságomat, és a jogosultságomat firtatni a kérdésben.

Rendkívül lesújtó, hogy ebben a helyzetben, ahol azt hittem, csak a látottakról kell tanúvallomást tennem, elkezdtek meghurcolni, mintha az én kutyáim laknának a pincében, és ennék vissza a saját székletüket.

Elszomorít, hogy egyáltalán már felmerült bennem a gondolat, hogy ezt az állatvédelmi csatát, így ebben a formában folytassam-e.

Ellenben az igazságszolgáltatásban hogy merülhetett fel a kérdés, hogy bűncselekményt követet-e el az illető?

Végül is egyszer már megfogalmazta egy kedves barátom ezt az örökzöld mondást: Csak az kerül börtönbe Magyarországon, aki annyira hülye, hogy nem tudja magát "kibeszélni" az ügyéből.

Hát lehet, hogy tényleg...



Az esetről:
https://24.hu/belfold/2019/10/16/god-allatkinzas-szaporito/