Szóval kitettem egy albérletkereső posztot, és felrobbant az internet....
Igen, teljesen jogosak a hírek, és a pletykák. Valóban elköltözöm.Győrbe.

Ezen a karanténosdin rajta lehetett maradni. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a bezártság alatt is megmaradt az állásom, ellenben behúztam a kéziféket, és kicsit leraktam magam.

 Nehéz a jelen pillanatban élni, ha 0-24 órás állatorvos az ember, ha van egy sportcsapata, ha maga is sportol, ha részt vesz egy fajtamentés munkájában, ha mindig rendelkezésre áll, mikor van valami esemény.
Nem panaszkodom, mert imádtam így élni. 
De ugye, le kellett tennem magam (pacsi a vírusnak), és rajta maradtam.

Szóval picit elmegyek, kicsit magammal leszek, meg a kutyusaimmal. Kipróbálok valami újat, és megnézem talpon tudok- e maradni, egy teljesen új szituációban.
Persze, mindig van vissza, de annál nagyobb gyávaságot nem tudok elképzelni, mint hogy kitaláltam valamit, és még csak meg sem próbálom.

Sokan kérdezték, hogy állatorvos maradok-e?

Hát mi maradnék :D?
Fizikai fájdalmat jelentene, ha mással kéne foglalkoznom. 
Más lesz kicsit a munkarendem, de a hivatásom marad.

Megkérdezték nem fog-e hiányozni a Szamóca?

Már hogyne hiányozna :) 
Neked is hiányzik anyukád, ha messzire mész, nem?
Itt nőttem fel, és lettem színes hajú fura doktorlányból, doktornő.
Nagyon szeretem a munkatársaimat, és kifejezetten tudok ragaszkodni, egy-egy páciensemhez.
Minden munkahelynek vannak előnyei, és hátrányai, de nem a munkahely váltás motivált az elköltözésemben.

Hogy nem fognak-e hiányozni a barátaim, meg a családom?

Hát a családom bármennyire is messze költözöm a családom marad :D Nincs mit tenni, nem tudok elég messzire költözni, hogy ez ne így legyen. Szóval nem aggódom.
Őszinte leszek, a barátaimmal is ugyanígy vagyok.
Annál sokkal mélyebb kapcsolatom van a barátaimmal, hogy 130 km ezt megbomlassza.
Nem aggódom :)

Fogok-e kutyázni?

Valami örök, méghozzá a kutyusaim, és a közös sportunk.
Ebben sincs kérdés :))

Ja és a kedvenc kérdésem, hogy a szerelem visz-e Győrbe :D?

Nem, nem... Egyedül megyek. Tényleg csak a kutyuskáim jönnek velem, meg ugye az ominózus kávéfőző :))

Szóval hamarosan elindulok, bár még nincs albérletem, mivel visszamondták. :D
De nem aggódom, mert minden szépen meg fog oldódni, mint ahogy eddig minden.
Minden úgy fog történni, ahogy annak lennie kell. Szóval hamarosan jön a tökéletes albi :)))

Ilyen ez a jelen pillanat, nem enged ráfeszülni a múltra vagy a jövőre :)

Aztán, ha majd sírva visszamenekülök a zajos Pestre, akkor legalább elmondhatom, hogy megpróbáltam.
Megpróbáltam annak az érzésnek élni, amit éppen érzek.