Szóval az úgy volt, hogy pár hete ráeszméltem, hogy CIVIL életet akarok!
Olyan állatmenteset. 
Luxusokkal, mint szőrmentes ágy, és kávé. Mancsmentes ruha, felszakadt sebek nélküli combok, és repedezés mentes, egészséges körmök.
Mindezt gondoltam úgy indítom el, hogy redukálom a kutyaiskolán töltött időt. Majd koktélozni járok, meg moziba, meg olyan helyekre ahova a rendes emberek járnak.

A civil életről alkotott keddi felismerésemet, egy szerda délutáni edzés, majd egy csütörtök hajnali agility tréning követte, melyet megkoronázott a munka utáni obedience edzés este 8 30-tól, és a hajnali elmaradhatatlan zóna edzés pénteken....
Nem probléma ott a hétvége, majd pótoljuk a civil tevékenységeket!!!!

Majd, ha nem lesz válogató egész hétvégén...

Azt hiszem az előző hetet buktam, de új hét új remények!
Ugyan, csak a szerda a szabadnapom, de nem baj! Majd most jön a várva várt állatmentes kikapcsolódós nap.
Ez addig  a csodás pillanatig tartott, amíg a reggeli kutyasétából hazafele ténferegve, elém nem ugrott egy gazdátlan macska...

Na most mi legyen, itt egy csomó kutya, egy macska, én meg nem tudok bejutni a házba anélkül, hogy ne történne valami amit utána megírhatok egy blogposzt keretein belül...
Ok, kutyák lefektetve, cica ölbe és újra pörgetem a kerekeimet, hogy ez így jó-jó meg minden, de hogyan tovább?
Nyilván cica fel az emeletre, amíg jobban nem lesz, majd nálam lakik. Végül is elfér :D
DE NEM! Nincs szükségem több macskára!!!!

Ezen a ponton ért véget a civil szerdám!
(Cica azóta ivartalanodva, oltva, parazitamentesen új gazdira lelt, ahol csodásan érzi magát! )


Eljött a következő hét, mikor már-már unatkozva, azon gondolkoztam, hogy új lehetőségeket kéne felfedezni, új dolgokat kipróbálni, hisz annyi időm van.

Nos...mikor arra gondoltam, hogy ÚJ dolgok, és élmények, nem feltétlen arra gondoltam, hogy a csütörtök estémet két 5 kg-os házinyúl társaságába fogom tölteni.
De hát sokan hazaviszik a munkát, nem? Csak mások a laptopot, és az aktatáskát viszik haza... Én hazavittem a nyulakat ! :D

Miután megtudtam, hogy nincs nálam szerencsésebb ember, hogy nem rágták szét a vezetékeket, és ezzel nem csapták le a biztosítékot az egész társasházba, Tuszikák új otthonba költöztek. Így folytathattam a tűnődést a "milyen lesz a civil életem" margójára.

Mikor már majdnem sikerült... Már majdnem megvalósítottam az új célomat, és civil életem lett! Akkor rádöbbentem, hogy nekem ez a luxus nem jár.

Hoztam pár új apró szabályt.... Kutya nélkül alszom, kutyaszőr mentes ébredés!
Mikor már éreztem a friss levegő áramlását a tüdőmbe... Tudatosult bennem, hogy nem akasztja meg a levegő útját többé semmiféle szőr...
Akkor Purpur megfordult a takaró alatt és a lábamnak dörgölte kicsiny mocskos testét...

Ok, végül is kutyaszőr mentesről volt szó, ez egy macska...Öntörvényű! Nem lehet neki parancsolni! Igazából meg kéne neki köszönjem, hogy még az ágyon lehetek! 

És akkor ezúton szeretném megköszönni a nemlétező civil életemnek, hogy semmi egyéb szőrös nem vár haza, kivéve az állatkáim.
Viszont ők nagyon!!

Lássuk, milyen hatást válthatna ki egy civil, jóhiszemű, kedves idegenből a mai jelenet....

Hazaérek este 9-kor, mert ma több kutyus jelentett beteget, mint amennyire számítottunk.
Lili kutyám az acut enteritis tüneteit mutatva az új szőnyegre tette ki belső értékeit két különböző utat választva... 
Sebaj... Hát szegény beteg kutya, nem tehet róla.
Ezt még úgy az ember elnézi, egy kis empátia minden érző emberbe szorul!

Jött a vacsora.... A nyers etetés mennyire civil? Az még belefér?
Na mindegy, azért mindenről nem lehet lemondani, megkapják a szokásos nyak,farhát tüdő adagjukat, ami nyilvánvalóan jóízűen lemegy.
Na Benjinek amilyen jóízűen lement, olyan jóízűen vissza is jött...Köszönöm Benji nem tudtam mi hiányzik...
Amúgy meséltem már az új szőnyegről?
És akkor most jöhetne egy kiselőadás arról, hogy annál természetesebb dolog nincs egy ragadozónál, minthogy addig eszik,amíg már ki nem dülled a szeme, majd szépen elvonul a falkától, és mint a rómaiak, újra játssza a lakoma minden fontosabb jelenetét.

Ezen szerintem nincs is értelme fennakadni, hisz biológia, meg evolúció....Lehetne hozni ezer tudományosan hangzó szakirodalmat a témában.

De amikor, ez után az apró jelenet után hátrafordulok és Lili jóízűen rágcsálja a farhát utolsó, jól megtermett darabját az új szőnyegen, az leírhatatlan.
Értem én, hogy őt nem bántják a gondolatok, de engem kezdenek.

Szóval civil élet.... Azt hiszem elengedem...
Pláne, hogy míg ez a blogposzt megszületett a macska leverte a szekrényen található, számára feleslegesnek ítélet, indokolatlan holmikat.
Ezt már nem szedem fel... Ennél lejjebb már nem eshet...

Lehet nem tudok alkalmazkodni egy civil élethez...Talán majd a civil élet fog hozzám!