Megszakadni!

2016. július 06. 00:26 - Dalma91

Szóval az egész úgy kezdődött, hogy Daeronnal kijutottunk az FMBB-re. 
Gondoltam mégiscsak az utolsó nagy megmérettetése, így rendesen felkészülünk, annak rendje és módja szerint.
Edzések, izomerősítés, lemasszírozás, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Na ekkor jött el a pillanat, mikor a bemelegített kutyának, homokos puha talajon eldobtam egy labdát....
Igen, kitalálhatjátok! Nyilván 3 lábon jött vissza...
Így megszabadulva egy csomó pénztől és reménytől, itthon drukkoltunk végig a Magyar válogatottnak....

Na de mit kezdjen szegény, szerény halandó a rászabadult szabadsággal...
A pihenés unalmasnak hangzott, a kutya rehabon volt, így keresnem kellett valami újat.
Úgy éreztem ki kell lépjek a komfortzónámból, csinálni valamit ami hasznos, ami szórakoztató, és ami teljesen más mint eddig bármi.
CIVIL élet!!

Ez volt az a pont, mikor éjjel 11-kor megtaláltam a Valhallás srácok hirdetését, és elkezdtem morfondírozni, hogy erre el kéne menni...
Másnap ott ért a délután, és nem bántam meg.

Azóta heti 1-2 alkalommal súlyokkal, hengerekkel, bellekkel és hasonló furcsa dolgokkal ütöm el a szabadidőmet.

És hogy ez a rövidke idő mit is adott nekem?

Levetkőztem a hétköznapi emberek problémáit!

-Fel tudok cipelni a kocsiból két 15kg-os kutyatápot egy fordulóra...
-Ki tudom nyitni a buborékos ásványvizet férfi segítség nélkül. (sőt még a befőttes üveggel is megbirkózom)
-Nem esek kétségbe ha véletlenül elromlik a lift.

Ezen nem kis eredmények, és természetesen számos nagyobb, magasztosabb cél lebeg a szemem előtt, mikor a srácok kérnek még 20 burpeet.... Amikor szerintük belefér 5 percbe még 4 kör fekvőtámasz, és amikor szentül hiszik, hogy én ki fogom tudni nyomni a 12es bell-t a fejem fölé, méghozzá gond nélkül :D
(Megjegyzem ezt a hármat mind kivenném az edzésekből és kedves feladatokkal tölteném ki a fennmaradó időt, mint TRX-es evezés, vagy valami szerényebb dolog kettlebellekkel :D

Külön vidámságra ad okot, és persze húzóerő is, hogy hétről-hétre a társaság összetétele változatlan. 
Mindig megnyugtató, hogy még akkor is van helye egy-két mókásabb megjegyzésnek ha már mindenki úgy gondolja, hogy az oxigén sátor lehetne az új legjobb barátja.

Szóval köszönöm az áldozatos munkát a srácoknak.
Jó érzés valahova tartozni, és nem csak a modern, divat fitness világában elveszni az éterben.

És nem utolsó sorban, hogy mi is a cél?
Megszakadni...
Mivel az agility pályán a kutyámtól elvárom, hogy maximumon teljesítsen...Sportolóként tekintek rá, és úgyis viselkedek vele.
Szóval nem engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy ő megszakad értem, de én nem szakadok meg érte!

www.valhallateam.hu/

thor.jpg

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://dalma91.blog.hu/api/trackback/id/tr918869352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.