Ma meglepődtem!
A blogom jelentős részében kutyákról írok... vagy nyafogok... vagy kutyákról nyafogok!
Nem szánom nagy közönségnek az irományom. Saját gondolatok, érzések, és nem utolsósorban felháborodások foglalnak benne helyet :))). De igazából semmi extra. Csak egy szimpla blog.

Ma mégis egy nagyon kedves barátom Brjeska Dóra ( http://fulesodu.blogspot.hu/ )  meglepett engem egy "különdíjjal" .
Ez nem más  Liebster Award, avagy a bloggerek vándordíja. Ezúton is köszönöm neki, hogy rám gondolt.

Ezzel a pár kedves sorral kaptam a megtiszteltetést. Igazából ez többet jelent, mint maga a "kinevezés".

És akkor most jöjjön pár kérdés, amit Dóritól kaptam :) :

• Mi volt az a pillanat amikor eldöntötted, hogy kutyákkal akarsz foglalkozni?
  
  Nagyjából, mikor kibújtam az anyaméhből :)
  Na jó, azért ez túlzás.Mindig akartam kutyát, de sose kaphattam.. (Nem is értem miért.)
  Aztán 10 éves korom körül elkezdett foglalkoztatni a dolog, napról-napra jobban, hogy nekem kutya KELL!
  Három évig bújtam a könyveket, jártam kiállításokra, bemutatókra, hogy megtaláljam a számomra ideális kutyát. A családom bízott benne, hogy ez is csak egy gyermeki fellángolás. Sajnos tévedtek :D
  Így 13 éves koromba hozzám került első saját kutyám Benji, a skót juhász.
  Ezek után, bár jobban belegondolva már előtte is bizonyos volt, hogy én bizony állatorvos leszek.
  Ettől már csak 1,5 év választ el, szóval remélem innen már nincs visszaút :)

• Mikor lett a kutyás sport ilyen fontos az életedben?
  
  

  Mikor Benji megkapta az első oltásait az első adandó alkalommal lelátogattunk a helyi kutyaiskolába.
  Benjike nem volt túl lelkes, de én annál inkább! Így hosszas küzdések, és kitartás árán, valahogy eljutottunk odáig, hogy versenyezni kezdtünk. Viszont az már az elején is látszott, hogy belőle sose lesz díjnyertes eb.

  A komoly versenyzést Daeronnal kezdtük el. akivel volt időm megtanulni, mit mikor, hogyan kell csinálni. Sokszor újra lett tanítva, sokszor én is, de mára teljesen sikerült vele összeérni, és egy csapatot alkotni! Vele több nagyobb versenyen is részt vettünk, hol jobban, hol kevésbé jól teljesítve azokat.

• Mi a legnagyobb célod a sporttal? Mit szeretnél elérni benne?
  
  Igazából a jelenleg három hónapos kiskutyámat Dapát szeretném, minél magasabb szintre kiképezni. Szeretném, ha azt a szintet, amit elértem Daeronnal, vele rövidebb idő alatt sikerülne teljesíteni.
  Az, hogy utána válogatott lesz-e vagy sem, azt majd az idő és a mezőny eldönti. A tőlem telhető legjobb tudás szerint szeretném összerakni a kiskutyát. Ha ez meg van, onnan minden más már csak plusz :)
  
  De merjünk nagyot álmodni! Egyszer szeretnék az FCI AWC agility világbajnokság válogatott tagjai között lenni!
  
  
  Csak egyetlen egy személy jut eszembe, akire ezt a díjat átruházhatnám!
  Nem más, mint Kerényi Kata, aki számos blogot vezet!
  Miatta kezdtem el a blogírást. Mindig hihetetlen történetei vannak, és arra késztetett, hogy az én hihetetlen történeteimet is írjam le valahova! Sajnos úgy érzem nehéz lesz tőle kérdeznem, mert már szinte minden tudok róla :)
  Valahogy mégis megpróbálom :)
  
  Csupán annyi lenne a kérdésem, hogy melyik blogod mért nőtt a szívedhez  :) ?